10 tévhit a gazdag emberekről, amit sürgősen ki kellene vernünk a fejünkből

A társadalom szemében a gazdag emberek egy külön világot jelentenek, hiszen életformájuk, stílusuk, sőt, gyakorlatilag minden tulajdonságuk eltér az átlagemberétől. Legalábbis sokan ezt gondolják. Természetesen nem azt állítjuk, hogy ez nem igaz vagy, hogy nincs benne igazság, mert van. Amiatt viszont, nem kellene elítélnünk őket, mert gazdagok. Sokaknak ugyanis, nem az ölébe hullott a nagy vagyon vagy a hírnév, hanem igenis keményen megdolgoztak érte.

Persze számos előnye van a gazdagságnak, hiszen nem feltétlenül kell megnézni az árakat, nem hónapról hónapra élnek, nem kell azon aggódniuk, hogy ki tudják-e fizetni a számláikat vagy azon, hogy idén futja-e a nyaralásra és marad-e egy kis spórolt pénzük. Ez azonban, korántsem jelenti azt, hogy szórják a pénzt, nem akarnak dolgozni és nem is dolgoznak vagy kibújnak az adófizetési kötelezettségek alól. A rosszindulatú megjegyzések jelentős része ugyanis, a gazdag emberek csak egy csekély százalékának róhatók fel, míg a többiek teljesen más életet folytatnak. Felelősségteljesek, dolgoznak és életük olykor sokkal megterhelőbb és fárasztóbb a miénknél. Hogy miért?

Posztunkban erre is választ kapsz, amellett, hogy megosztunk veled tíz olyan téves sztereotípiát, amit a gazdag emberekről terjesztettek el és amiknek többsége egyáltalán nem helytálló, főleg napjainkban.

“Ha a családod gazdag, akkor te is az vagy.”

A gazdag szülők gyermekei remek esélyekkel indulnak az életben, hiszen vagyonuknak köszönhetően magasabb színvonalú oktatásban részesülhetnek, valamint szüleiktől megtanulhatják, hogyan kell bánni a pénzzel. A statisztikák jelentős hányada azonban, azt állítja, hogy a gazdag családok több, mint fele a második generáció alatt elveszíti vagy jelentősen csökkenti vagyonát, ami azt jelenti, hogy az örökösök nem képesek megtartani vagy gyarapítani szüleik pénzét, amit megörököltek.

“Minden gazdag ember örökléssel tett szert vagyonára.”

Szintén a statisztikákra kell hivatkoznunk, miszerint egy 2014-es felmérés szerint, a gazdag emberek hetven százaléka első generációs gazdag volt, vagyis ők maguk szerezték meg hatalmas vagyonukat, méghozzá kemény munkával. Az ő esetükben szó sem volt az öröklésről. Ez az adat ugyan az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozik, ugyanis azt is tudnunk kell, hogy az ázsiai és kelet-európai gazdagok jelentős részének viszont, ölébe hullott a pénz és a vagyon.

“A gazdag emberek keveset vagy egyáltalán nem dolgoznak.”

A gazdagok 86 százaléka minimum heti ötven órát dolgozik. Számoljunk csak utána! Ha egy munkanap nyolc óra, akkor a magyarországi heti öt munkanap összesen negyven órát jelent, vagyis tíz órával több időt töltenek munkával. Nem gondoltad volna, ugye? Emellett pedig, jóval kevesebb időt pazarolnak el a közösségi oldalakon való szörföléssel, tévénézéssel vagy éppen bevásárlással.

“Nem mehetnek csődbe.”

A siker akkor sem garantált, ha mérhetetlenül gazdag vagy. A jelenlegi amerikai elnök, Donald Trump életében már négy csődöt jelentett be vállalkozásainál. Ettől függetlenül, a gazdagok anyagi hátterüknek köszönhetően gyorsan és könnyen új ötletekkel talpra is állnak.

“Nem fizetnek adót.”

Annak ellenére, hogy úgy gondoljuk, a gazdag emberek nem fizetnek adót, ez nem éppen így van. A helyzet ugyanis az, hogy a jövedelemadóból származó bevétel majdnem felét ők fizetik be. Természetesen az adó mértéke függ az adókulcstól és a jövedelem mértékétől, így minden országban mások az adóbefizetések feltételei.

“Minden gazdag embernek felsőfokú végzettsége van.”

A felsőfokú oktatás bizony jól jöhet bárki számára, de nem alapfeltétele annak, hogy valakiből gazdag ember legyen. Sőt, általában a világ leggazdagabb emberei, ha el is kezdték az egyetemet, otthagyták és saját vállalkozásba kezdtek és abból gazdagodtak meg.

“Lakhelyet változtatnak, hogy kevesebb adót kelljen fizetniük.”

Az, hogy a gazdag emberek elköltöznek annak érdekében, hogy minél kevesebb adót kelljen fizetniük, nem pontosan helytálló. Leginkább csak a filmek világára jellemző, esetleg néhány sportágra. A gazdag emberek jelentős része továbbra is ott él, ahol született vagy dolgozik, a kedvező adózás sem csábítja el őket jól megszokott környezetüktől. Természetesen a kivételek erősítik a szabályt.

“Ritkábban adakoznak, mint az átlagemberek.”

A statisztikai adatok szerint a gazdagok rengeteg pénzt fordítanak adakozásra. Sokan még jótékonysági alapítványokat is létrehoznak, sőt, egy-egy kivételes esetben, nagyobb összeggel is hozzájárulnak a jó cél elérése érdekében. Jó példa erre az ausztrál erdőtüzek vagy a koronavírus-járvány elleni védekezés.

“Tudják, hogy kell bánni a pénzzel.”

A sikeres üzletemberek mögött általában mindig áll egy pénzügyi szakember, aki kezeli a vagyont, a befektetéseket. Ez persze nem garantálja azt, hogy minden rendben lesz vagy mindig jó döntések születnek. A vagyon soha sem állandó, ugyanúgy lehet csökkenti is, mint növelni.

“Szórják a pénzt.”

Abban mindannyian egyet értünk, hogy rendkívül jó érzés lenne, ha a boltban nem kellene azon gondolkodnunk, hogy valami belefér-e a költségvetésünkbe. Ugyanakkor egy kifogyhatatlan pénztárca sem jelenti azt, hogy ész nélkül költenénk a pénzt. A gazdagok kilencven százaléka nem szórja a pénzt, hanem éppen ellenkezőleg, felelősségteljesen bánik vele. Csak azért, mert megtehetnék, nem vásárolnak jachtokat, luxusautókat vagy több milliót érő házakat.