KeződoldalÉrdekességek19 kérdés, ami repüléskor neked is eszedbe jut - A pilóta válaszol

19 kérdés, ami repüléskor neked is eszedbe jut – A pilóta válaszol

-

A repülés az emberek többségét megijeszti, fél tőle. Természetesen nincs ebben semmi különös, hiszen több ezer méter magasságban tehetetlenek vagyunk, bármi történik. A repülés izgalma rengeteg adrenalint termel és számos kérdés merül fel bennünk. Például, le-és felszállás előtt miért kell felhúzni az ablakok redőnyét? Mi történik, ha a pilóta vezetésképtelen lesz? Vagy, ha egy madár csapódik a gépnek, esetleg a hajtóműveknek.

Az ilyen és ehhez hasonló kérdések általában megválaszolatlanok maradnak. Szerencsére a legtöbb esetben zökkenőmentes utunk van és minden probléma nélkül földet érünk, de olykor egy-egy légörvény is halálfélelmet tud kelteni. Egy orosz pilóta blogírásba fogott, hogy a legtipikusabb és az utasok által leggyakrabban feltett kérdésekre válaszoljon. Az emberek többsége hálás is volt neki a válaszokért, ugyanis számtalan kételyt és talán egy kis félelmet is eloszlatott velük.

A repülőgép irányítása közben, hogy tud kimenni a pilóta a mosdóba?

Sokan nem tudják, hogy a fel-és leszállás kivételével az utasszállítókat robotpilóta irányítja. Így a vezető bármikor elhagyhatja a pilótafülkét, egyetlen feltétellel. Ha elhagyja székét, akkor minden esetben be kell hívnia a légiutaskísérőt, ugyanis a biztonsági szabályok előírják, hogy egyedül senki nem tartózkodhat a fülkében. Tehát, a másodpilóta vagy a pilóta mellett mindig kell lennie valakinek. A helyettesítést a stewardess végzi mindaddig, amíg a pilóta vissza nem érkezik a helyére.

Természetesen ennek is nyomós oka van. Például, 2015-ben az egyik pilóta elhagyta a fülkét a Germanwings 9525-ös járatán. A másik pilóta kizárta őt a fülkéből és hegyoldalnak vezette a repülőgépet. Vagyis, az előírás elsődleges célja a balesetek megelőzése.

Lehetséges, hogy helyet cseréljünk valakivel a repülőgépen?

A helycsere megoldható, de csak abban az esetben, ha többen utazunk és egymás között cserélünk helyet. Továbbá, ha ez nem veszélyezteti a repülés biztonságát. Egyrészt idegen embereket nem kényszeríthetünk arra, hogy átadja nekünk a helyét, másrészt pedig, a vészkijárat mellett egy gyereknek vagy gyenge felnőttnek nem szabad ülnie, mert vész esetén ő nem tudná kinyitni az ajtót. Valamint, a gyerekek számára kialakított oxigénmaszkok nem találhatók meg a gép összes ülésén.

Milyen veszélyt rejteget, ha egy madár csapódik a gépnek?

Az utasszállítók körülbelül 300 km/órával közlekednek. Ha ennél a sebességnél egy három kilogrammos madár nekiütközik, akkor az olyan, mintha húsz méter magasságból leejtenének egy száz kilogrammos fémtömböt. Tehát, komoly károkat okoz a gép törzsében, illetve az ablak kitörésére is képes. Abban az esetben pedig, ha a motor szippant be valamit és a lapátok sérülést szenvednek, a repülőgép motorja előbb-utóbb biztosan feladja a küzdelmet.

A magasság miatt az utasszállítók gyakran ütköznek madarakkal, de szerencsére ritka eset, amikor súlyos sérülést szenved a gép bármely része. Általában a motor szippantja be a madarakat, de a modern gépek már egy motorral is képesek végrehajtani a kényszerleszállást.

Miért kell felhúzni az ablakredőnyt a fel-és leszállás előtt?

Mivel a fel-és leszállás a repülés legveszélyesebb pontja, ezért mindenképpen ki kell látnunk az ablakon vészhelyzet esetén. Ezáltal felmérhetjük a kinti körülményeket. Ha a pilótának kényszerleszállást kell végrehajtania, akkor a stewardesseknek meg kell győződnie arról, hogy sem tűz, sem víz vagy egyéb roncsdarab nem akadályozza az utasok kiszállását. Nem nagy dolog felhúzni az ablakredőnyt, de annál nagyobb jelentősége van, hiszen minden másodperc számít.

Miért finomabb a paradicsomlé a levegőben, mint a szárazföldön?

Az utasok különösen kedvelik a paradicsomlevet. Természetesen ennek is oka van, ugyanis a paradicsomlé finomabb a fedélzeten, mint a földön. A nyomáskülönbségnek és a zajnak köszönhetően a receptorok tompulnak. A paradicsomlé nagy mennyiségben tartalmaz glutaminsavat, aminek erőteljes íze van. A földön normál légnyomás esetén egyfajta földesebb azt érzünk, tíz kilométeres magasságban viszont, gyümölcsösebb és édesebb lesz. Ennek köszönhető, hogy a narancs-és almalé után a paradicsomlé lett a bronzérmes.

A repülőgépek ajtajai miért csak a bal oldalon helyezkednek el?

A bal oldalon elhelyezett ajtók csak az utasok fel-és leszállására szolgálnak. A gép jobb oldalán ugyanis, a poggyászokat és az ételeket, italokat pakolják be, így a dolgozók anélkül végezhetik a munkájukat, hogy megzavarnák az utasokat.

Korábban miért viseltek sálat a pilóták?

A modern technológia hiányában a repülőgépek még nem rendelkeztek radarokkal. Tehát, a pilóták állandó jelleggel forgatták a fejüket, hogy szemmel tartsák az ellenséget. Mivel bőrdzsekit viseltek, annak pedig kemény gallérja volt, kidörzsölte a nyakukat. Ezt megelőzendő hordtak sálat.

Miért nem lehet dohányozni a repülőgépeken, amikor régen lehetett?

Egészen 2002-ig a légitársaságok határoztak arról, hogy lehet-e dohányozni gépeiken vagy sem. Azonban, sok panasz érkezett főleg a kisgyermekes utasoktól, így az Aeroflot betiltotta a dohányzást, példáját pedig, a többi légitársaság is követni kezdte. Napjainkra már egyik repülőgépen sem lehet rágyújtani, ha csak nem rendelkezünk magángéppel.

Ha a pilóta rosszul lesz és eszméletét veszti, akkor a légiutaskísérő le tudná tenni a földre a repülőt?

A válasz rövid és velős: NEM!

Az oktatás vagy felkészülés során a stewardesseknek nem tanítják a leszállást. Ugyanakkor, ha a helyzet úgy kívánja, akár sikerülhet is nekik.

Adott esetben a légiutaskísérő a diszpécserrel kommunikál és egy hozzáértő személy vezérli minden mozdulatait. Még kiváló időjárási körülmények között is adódhat probléma leszállás közben, így a pilótáknak sincs egyszerű dolga. A leszállás nem a stewardess privilégiuma, hiszen, ha jobban belegondolunk, ennyi erővel bármelyik utas képes lenne letenni a repülőgépet.

Leszálláskor mikor kell tapsolni?

Gondolhatnánk, hogyha a futómű érinti a kifutópályát, akkor már minden rendben és szerencsésen megérkeztünk. Ugyanakkor még meg is kell állni, így az utazás akkor ér véget, amikor a pilóta bejelenti a sikeres landolást. Ilyenkor az utasok tapssal köszönik meg neki, hogy minden probléma nélkül földet értek. A tapsból azonban a pilóták általában nem hallanak semmit, ugyanis a fülke páncélozott, azaz a személyzet és a többi utas fogadja, illetve hallja a gratulációt.

Dupla dugós fülhallgatók – Miért ilyet osztanak az utasoknak a gépen?

A repülőgépeken a kiosztott fülhallgatókat leszálláskor visszakérték, majd újra felhasználták. Sok esetben azonban, az utasok magukkal vitték azt. Ezért a dupla dugós fülhallgató, ugyanis az egyik a bal, a másik a jobb fülhallgatót működteti. Így, ha valamelyik tönkremegy repülés közben, az utas akkor is tovább tévézhet vagy hallgathat zenét.

Miért jobb, ha este helyett reggel repülünk?

Először is a reggeli gépek sokkal ritkábban késnek, mint egy délutáni vagy esti járat, mivel a napközbeni járatok a reggeli járatokhoz igazodnak. A késés kockázata minden utazással egyre csak nő. Így a legoptimálisabb indulási idő reggel 6 és 7 óra között van.

Másodszor a repülőtéren napközben sokkal több az utas, így a reptéri közlekedés és utazás is nehezebb. Harmadszor pedig, a reggeli repülőjegy árak is olcsóbbak.

Miért van fejsze a pilótafülkében?

A fejsze a pilóta háta mögött helyezkedik el és olyan anyaggal vonják be, ami nem vezeti az áramot. Kényszerleszállás esetén egy új ajtó vágására is alkalmas. Minden gépen van is egy erre kijelölt pont.

Mennyi időre elegendő az oxigénmaszkokban lévő levegő?

Egyik repülőgépen sincs elegendő levegő az oxigénmaszkokba. Ugyanis a maszkokban lévő levegő egy speciális kémiai keverék elégetése közben keletkezik. Vészhelyzet esetén a maszk 12-20 percre elegendő oxigénhez juttatja az utasokat. Ennyi idő általában elég arra, hogy a gép olyan magasságra süllyedjen le, ahol már nincs szükség a maszkokra, ugyanis azok nélkül is lehet lélegezni.

Éjjeli felszállás esetén miért sötétítik el az utasteret?

Az elsötétítés oka egész egyszerűen biztonsági. Egy baleset esetén a szem minden további nélkül alkalmazkodik a sötétséghez, valamint a foszforeszkáló jelek is jobban láthatóak, ami rendkívül fontos, hiszen ezek mutatják a menekülési útvonalakat.

Miért tilos a Himalája felett repülni?

A Himalája átlagos magassága hat kilométer, ehhez képest a repülőgépek 8-10 kilométeres magasságban repülnek. A kabinnyomás hirtelen csökkenésének esetén a pilótáknak húsz perc áll rendelkezésére, hogy három kilométeres magasságba süllyedjenek, mivel az oxigénmaszkok addig tartanak ki. A hegyekben azonban, ez lehetetlen lenne, így tilos felette átrepülni.

Miért nem lehet a pilótáknak szakálluk és miért nem viselhetnek napszemüveget?

A jó minőségű napszemüvegek polarizáltak, ami ugyan praktikus lehet a tengerparton vagy az autóban, de repülés közben biztosan nem. Ennek fő oka, hogy a gép számítógépes rendszerének LED-monitorjai csak bizonyos szögből látszódnak. Mivel a balesetek kockázata megnőne, nem viselhetnek napszemüveget.

Az arcszőrzet pedig, az oxigénmaszk viselése miatt tiltott, ugyanis a szakáll miatt nem illeszkedne kellően a pilóta arcára. Kényszerleszállás közben elájulni pedig, több száz ember életének végét okozná.

Melyek a legbiztonságosabb helyek a repülőn?

A szakemberek különböző kísérleteket végeztek annak érdekében, hogy kiderítsék, melyek a legbiztonságosabb helyek egy repülőgép fedélzetén. 230 km/órás sebességgel bekövetkező balesetet szimuláltak egy Boeing 727-essel, amiben egy tó felett hajtottak végre kényszerleszállást.

A legveszélyesebb hely a repülőgép eleje lett, ami általában az első osztályt jelenti. A gép orra eltört, a víz pedig elárasztotta az utasteret. A farokrészben ülő bábuk szenvedték a legkisebb sérüléseket, vagyis a valódi emberek túlélték volna az ütközést. A gép közepén ülőknek szerencse kell a túléléshez, mivel az orr és a farok között foglalnak helyet.

Sajnos azonban, ezek csak egy kísérlet eredményei, így a következtetések nem feltétlenül helytállóak, hiszen minden egyes baleset más és más. A statisztikák szerint a túlélési arány a gép elején 50 százalék, a közepén 55 százalék, a hátuljában pedig körülbelül 70 százalék.

Lezuhanhat a repülőgép a turbulencia miatt?

A turbulenciát okozhatja egy közeli gép szárnyai után maradt turbulencia, a légtömegek áramlásának különböző hőmérséklete, egyenetlen légmozgás a föld közelében.

A légörvények a viharzónákban alakulnak ki, de a pilóták általában ezeket körbe is repülik. A tiszta időben kialakuló turbulencia kevésbé veszélyes, inkább ijesztő.

A repülés történetében egyetlen olyan esetről tudni, amikor a gép lezuhanását a turbulencia okozta. Bár ennél az esetnél az emberi tényező is közrejátszott. Egy másik járat okozta a turbulenciát, amitől a törzs remegni kezdett, majd összetört. A modern technológiának köszönhetően ez ma már nem fordulhat elő, mert olyan közel nem engednek repülőgépeket egymáshoz.

Ezt is olvasd el

12 éve vesztette el a világ Michael Jacksont – Ő pótolhatatlan...

0
Michael Jackson élete mindig is érdekes volt az emberek és a paparazzik számára. Gyakorlatilag minden lépését figyelték és egyetlen lehetőséget sem szalasztottak el, hogy...