8 fontos információ, amit nem árt tudnod, mielőtt vízpartra mész!

A legtöbben tenger közelében vagy valamilyen vízpart mellett töltik legszívesebben nyári vakációjukat.

És bár a rájuk leselkedő veszélyekre és általános tudnivalókra évről évre felhívják az emberek figyelmét, sokan mégis elengedik a fülük mellett azokat.

Ezen cikkünkben összegyűjtöttük 8 hasznos tippeket, amelyeket jobb tudni, mielőtt csobbanni készülünk!

1. Milyen veszélyt rejt a hideg víz forró időben?

Vannak, akik biztosak abban, hogy forró időben a hideg vízbe ugrás nemcsak rendkívül frissítő élmény, de hozzájárul a betegségekkel szembeni ellenállóképesség növekedéséhez is. Az a tény, hogy a hideg víz stimulálja az immunsejtek (T-limfociták) termelését, azonban csak azokra vonatkozik, akik kiváló kondiban vannak. Mások testére a drasztikus hőmérséklet-változás súlyos stresszhatásként hat, ami óriási sokkot gyakorol a szívre és az érrendszerre.

Annak érdekében, hogy elkerüljük a fokozott szívdobogást, légzési nehézségeket és görcsöket, nem árt kerülni a hideg vízbe történő ugrást. Ehelyett célszerű lassan besétálni, miközben testünkre locsoljuk a hűs vizet.

2. Mely tengeri lények veszélyesek és melyek nem?

Sokan megrémülnek, amikor leveles tengeri sárkányt vagy tengeri sünt látnak, hiszen azoknak tüskéi belefúródhatnak a talpa/lábba. Ugyan ezen élőlények szúrása fájdalmas, de szerencsére nem halálos. Ugyanakkor vannak olyan tengeri lények, amelyek vonzónak tűnnek, ám mégis nagyon veszélyesek.

Ám ha valaki csupán a cápákra vagy a medúzákra gondol lehetséges ellenségként, ha a sós tengervíz jut eszébe…az óriásit téved.

Sokan nem tudják, hogy a magyarok által közkedvelt Adriai-tenger leggyakoribb tengerirózsa-féléje a mindenütt előforduló viaszrózsa (Anemonia sulcata) is kifejezetten elkerülendő, esztétikus küllemének ellenére.

A viaszrózsa ugyanis rendkívül erős csalánméreggel rendelkező állat, ráadásul nem egy kényes tengeri állatfaj; a legszennyezettebb, leglehetetlenebb helyeken is megél.

Összegzésképp megfogadandó tehát, hogy utazásunk előtt tájékozódjunk az úticél közelében élő, esetlegesen veszélyt okozó vízi élőlényekről.

3. Úszófül? – Az meg mi a szösz?

A hallószervünk formájának köszönhetően védett a víztől.

A sokat úszók fülviasza azonban általában kimosódik, ami füleiket kiszolgáltatottá teszi bizonyos hatásoknak.
A fülviasz hiánya felborítja a fülben optimális savas PH értéket, így abban a baktériumok könnyen elszaporodnak, ami fülgyulladást, fájdalmat és fülzúgást okozhat.

Az orvosok szerint a tökéletes választás mindenki számára az lenne, ha a napi szinten úszók füldugót viselnének, legyen szó nyaralásról, vagy akár napi uszodalátogatásról.

4. A só és a klór káros hatásainak elkerülése

Annak érdekében, hogy a bőrünk megfelelően hidratált maradjon, sós vízben történő fürdés után, ajánlott minden esetben zuhanyozni. Az édes vizes lemosás segít elkerülni a sós víz szárító hatása okozta feszülő bőr érzetét.

De mi a helyzet a klórral?
A medencék klórtartalma sokaknál szemgyulladást okoz, valamint elveszi a bőr védekezőképességét, így nemcsak a fertőzéseknek, aknénak, de a korai ráncok megjelenésének is kedvez.

Hogyan tudjuk megvédeni magunkat?

Úszás előtt célszerű mindig eltávolítani a sminkünket, mivel a klór és egyes kozmetikumok ‘találkozása’ allergiás reakciót válthat ki. Ezenkívül ajánlott magunkat a csobbanást megelőző fél órával kókuszzsírral vagy valamilyen tápláló testkrémmel bekenni és úszás után alaposan szappan, tusfürdővel (nem csak sima vízzel!) megzuhanyozni. Szemünk és hajkoronánk megóvása érdekében pedig jól jön az úszósapka és úszószemüveg együttes viselése.

5. Milyen kockázatokat vállalunk, ha “Úszni /fürdőzni tilos!” táblával ellátott partszakaszra megyünk?

A legtöbben nem veszik figyelembe az “Úszni/fürödni tilos!” jeleket, amikor egy napsütötte partot látnak.
Ha ez a jel egy folyó vagy tó közelében helyezkedik el, nagy az esélye, hogy a vízbe szennyvizet vagy más, egészségre károsan ható anyagot engednek bele, aminek köszönhetően bél-, fül- és szemfertőzéseket okozó baktériumok melegágya a kinézett pancsolóhely .

A tenger- és óceánpartokon található „Úszni tilos” jelzés is gyakran megmenti az emberek életét, hiszen azok ott vannak elhelyezve, ahol olyan hullám-áramlatok vannak, amelyek ‘beszívják’ a fürdőzőt a vízfelület közepe felé. Ezekhez hasonló áramlatok a világ bármely országában, azoknak bármely partszakaszán előfordulhatnak, találkozhatunk vele a thaiföldi Phuketen, az Azovi-tengeren és a Mexikói-öbölben is.

6. Hol jobb megtanulni úszni: nyílt vízen vagy a medencében?

Sokan spontán tanulnak meg úszni, amikor vízparti nyaralásra kerül sor. A szülők általában úgy tanítják gyermekeiket, hogy szemben állnak velük, és hagyják, hogy azok először kis, majd egyre nagyobb távolságról ússzanak feléjük.

Annak ellenére, hogy sokkal könnyebb úszni a sós tengervízben, az ott tartott úszásoktatási órákat gyakran zavarja a vakító nap, a hullámok és olykor pár tengeri élőlény is.
A szakemberek azt tanácsolják, hogy a kezdők úszni tanítását célszerű egy speciálisan ezzel foglalkozó edzővel, úszómedencében megkezdeni.

7. Hogyan viselkedjünk vészhelyzetben, hogy segítő szándékunk ellenére ne ártsunk többet, mint amennyit használunk?

Természetesen a legjobb egy kifejezetten vízi mentéssel foglalkozó rövid oktatáson részt venni, de erre érthető módon sokaknak sem ideje, sem kedve nem akad.

Bármilyen meghökkentő, nem szabad ösztönből cselekedni, ha az ember fuldokló embert lát. A szakemberek szerint ugyanis azzal, ha egy hozzá nem értő odaúszik egy bajbajutthoz segítségnyújtás céljából, gyakran csak magát sodorja veszélybe, hisz nem tudja a mentési fogásokat, rosszul méri fel a helyzetet.
Tudni kell, hogy amikor valaki erősen pánikol, a túlélés érdekében olyan erőtartalékokat képes felszabadítani, ami miatt simán fölénybe kerül és képes félelmében a víz alá nyomni a segítségére siető társát, aki ha esetlegesen nem tudja magát kiszabadítani a szorításból, még meg is megfulladhat.

A vízimentők azt ajánlják, hogy csak és kizárólag a partról segítsen az, aki nem tanult mentést. Nyújtson oda egy törölközőt, faágat, matracot vagy bármilyen fogódzkodásra alkalmas eszközt a bajban lévőnek, illetve hívja/hívassa a vízimentőket, netán a vízirendészetet.
A figyelmeztetés tehát valahogy úgy szól: Ha tehet valamit, amíg még biztonságban van, tegye meg, de ha nem, akkor saját életét ne kockáztassa meggondolatlan tettekkel!

8. Hogyan lehet csökkenteni az úszás utáni fertőzések kialakulásának kockázatát?

Ugye mondanunk sem kell, ne nyelje le a vizet! A vízben élő baktériumok és vírusok szervezetbe kerülésük után 2-3 nappal mutatják az első tüneteket, amelyek többek között hányás, bélrendszeri rendellenességek, láz és torokfájás, tehát az egész nyaralást megpecsételő kellemetlen rosszullét-sorozat vár ránk, ha túlságosan sokat kortyolgatunk!

Ha gyermekével tölt vakációt, ne hagyja, hogy közvetlenül a vízmosta partszélen játsszon, hiszen az ottani víz a legszennyezettebb. Próbálja meg inkább a parttól 5-10 méterre lekötni, ahol jóval kevesebb kórokozónak van kitéve!

És végül bónuszként egy apróság:

Az úszás köztudottan jó fogyókúrás sport…csak nem mindegy hogy űzzük!

Több kalóriát éget el az, ha hideg vízben (19-24°C) úszunk, a legfogyasztóbb úszásnem pedig a pillangóúszás!

Reméljük cikkünk elnyerte a tetszésed és ismerőseiddel is megosztod azt!