Egy tanulmány bebizonyította, hogy a kiabálás romboló hatással van a kutyákra

A legtöbb gazdi egyből megbánja mikor rákiabál kutyájára, mert valami olyat tett, amit nem kellett volna. Eddig nem igazán lehetett pontosan meghatározni, hogy a kiabálás milyen hatással van a négylábúakra, viszont portugál tudósok csoportja kísérletet végzett, melyből végre kiderült, hogy árt-e ez a kutyusoknak vagy sem. A kísérlethez több, mint 90 kutyát vizsgáltak meg, és az eredmények elképesztőek lettek. Mai cikkünkben eme kísérlet eredményeit hoztuk el, amit minden kutyatulajdonosnak tudnia kell.

A Portói Egyetem kutatói, Dr. Ana Catarina Vieira de Castro vezetésével, kísérletet végeztek kutyákkal annak meghatározására, hogy a kiabálás és az agresszív viselkedés alkalmazása negatív hatással van-e rájuk.

Ehhez 92 kutyát választottak ki majd 2 csoportra osztották őket: az egyiket jutalom-alapú módszerekkel, például játékokkal és finom falatokkal edzették, a másikat viszont averszív alapú módszerekkel, például kiabálással vagy póráz-rángatással.

A tudósok az állatok viselkedésének megfigyelésére törekedtek, mind a pozitív és mind a negatív megerősítési módszerek csoportjában. Ily módon tudták észlelni a kutyák stressz jeleit, melyek a következők voltak: ásítás, mancs felemelése és ajkak nyalogatása.

Ezen kívül mindkét csoport tagjaitól nyálmintákat vettek, hogy azonosítsák a szorongással és idegességgel kapcsolatos hormonokat például a kortizolt. Eme minták segítségével kiszámíthatták a kutyák stressz-szintjét. Nem meglepő, hogy a büntetés alkalmazásával kiképzett kutyák stresszintje jóval magasabb volt, mint akiket játékokkal és jutalomfalattal tanítottak.

A kutatók egy hónappal később meglátogatták a kutyákat, hogy megfigyeljék a kiképzés milyen hatással volt rájuk. Ennek kiderítésére egy egyszerű kísérletet dolgoztak ki.

A pozitív megerősítéssel kiképzett kutyáknak számos alkalommal olyan szobába kellett lépniük, ahol mindig tele volt a tálkájuk.

Ezzel szemben a negatív megerősítéssel kiképzett kutyákat viszont olyan helyiségbe vitték, ahol edényeik mindig üresek volt. Néhány perc alatt az első csoport kutyái rájöttek arra, hogy a szobába lépve mindig finomságokkal teli tál várja őket, ám a második csoport kutyái szomorúan vették tudomásul, hogy rákjuk semmi finom falat vár odabent.

A kutatók rájöttek, hogy a játékokkal és a finom falatokkal történő kiképzés vagyis a pozitív megerősítés hatékonyabb egy hosszú távú edzéshez, mint a kiabálás és a negatív megerősítések.

Az eredményeink azt mutatták, hogy az averszív módszerekkel kiképzett kutyák rosszabb lelkiállapotban voltak, mint azok, akiket jutalom alapú módszerekkel képeztek ki. Ez mind a rövidtávú és mind a hosszútávú edzéseknél bebizonyosodott.

Az első csoport kutyái stabilabbak, nyugodtabbak és optimistábbak voltak, míg a második csoport kutyái magasabb kortizol-, stressz szintet mutattak, melyek káros hatással voltak a jólétükre. A felgyülemlett rossz érzések napokig vagy akár hetekig is bennük maradtak.

Tehát az agresszív viselkedés nem csak egészségükre ártalmas, hanem a viselkedésükre és lelkiállapotukra is.

Te, hogy szoktad tanítani a kutyádat?