A bolygó, ahol élsz, több meglepetést tartogat, mint gondolnád.

Kisdiákként rengeteg információval gazdagítanak minket földrajztanáraink, de a sokszor túl szárazon átadott információk és tények nem is érzékeltetik, hogy milyen csodás bolygó is a miénk.
A tanulmányok befejeztével és ismereteink megkopásával pedig rengeteg információ elveszik.
Egy olyan anyagot próbáltunk meg összeállítani nektek, amelyben pár fontos és érdekes tényt tudhattok meg Föld bolygónkról.

A bolygónk súlya körülbelül 5,974 000 000 000 000 000 000 kilogramm, ez nagyjából annyit nyom, mint 54 807,339,449,541,284,403 kék bálna.

A közhiedelemmel ellentétben, a Földnek nem szükséges 24 óra a körbeforduláshoz, valójában 23 óra, 56 perc és 4 másodperc alatt fordul meg tengelye körül.

Egy év a Földön nem 365 nap, mint gondolnánk, hanem egy kicsit több 365,2564 nap.

A Földet 71%-ban víz borítja, aminek csak 3%-a édesvíz, a másik 97% sós. A 3 százaléknyi édesvíz készletből több, mint 2% a jégtakarókban és gleccserekben rejlik, vagyis kevesebb, mint 1%-a lelhető fel a talajban, tavakban és folyókban.

A Föld 3 különböző rétegből áll: a kéregből, a köpenyből és a magból.

A kéreg a Föld tömegének csupán 1 %-át adja. Összetételét tekintve: 47% oxigénből, 31% szilíciumból, 8% magnéziumból, 4% vasból, 3-3-3 % kalciumból, nátriumból és káliumból, valamint kb. 1 % magnéziumból áll.

A köpeny a Föld legnagyobb rétege, a bolygó tömegének 68%-át teszi ki és körülbelül 2970 km vastag. A köpenyt főleg vasban és magnéziumban gazdag szilikátok építik fel.

A Föld magja a bolygó tömegének 31%-át adja, egyedülálló nikkel-vas tulajdonságainak köszönhetően a Földet erős mágneses mező veszi körül. A mágneses mező keletkezésének oka a Föld belső szerkezetében működő dinamó-mechanizmus. A dinamó-mechanizmus lényege, hogy a Föld belsejében lévő olvadt vasból és nikkelből felépülő külső mag áramlásainak köszönhetően örvényáramok jönnek létre, az örvényáramok pedig kiterjedt mágneses teret gerjesztenek.

A Föld forgása fokozatosan lassul. Százévente körülbelül 17 milliszekundumnyival csökken forgásának sebessége, ebből következtetik azt, hogy körülbelül 140 millió évvel később a Földön egy nap 25 óra hosszúságú lehet majd.

A Föld az egyetlen bolygó a naprendszerünkben, amelyet nem görög vagy római Istenről neveztek el.

A Földet másodpercenként 100 villámlás sújtja – ez 8,6 millió alkalom naponta!

Bár élet csupán 150-200 millió éve van a Földön, tudósok szerint maga a Föld majdnem 5 milliárd éves!

Ha egy alagutat fúrnánk keresztbe a Föld középpontján és beugranánk, akkor kb. 42 perc alatt érnénk át a másik oldalra.

A bolygó teljes hangyanépessége kb. annyit nyom, mint a földön lakó összes ember súlya.
A Földön ugyanis minden emberre hozzávetőlegesen 1 millió hangya jut.

A föld legszárazabb területe a Dry Valleys nevet viseli, ami az Antarktiszon található, és nagyjából 2 millió éve nem volt ott semmilyen csapadék.

Még mindig létezik egy szervezet, akiknek szent meggyőződése, hogy a föld lapos. Nevük: Flat Earth Society.

A Kína és Kirgizisztán határán húzódó Tien-San hegység az egyetlen olyan hely a Földön, ahol nem veszélyeztet bennünket a magas vérnyomás. A hegymászás és magashegyi túrázás velejárója a vérnyomás emelkedése, ez azonban ebben a hegységben valamiért nem következik be.

Görögország Kimolos nevű szigetén a talaj bizonyos pontokon zsíros szappanból áll. Bár az égei-tengeri sziget mindössze 37 négyzetkilométer nagyságú, egy roppantul érdekes tulajdonsággal bír. Amikor ugyanis eső hull Kimolosra, a sziget bizonyos pontjait vékony szappanhab borítja be. Az itt található talaj ugyanis egy zsíros-szappanos anyagot tartalmaz, melyet egyébként a helyiek szívesen használnak természetes szappanként is a hétköznapokban.

Az elmúlt negyed évszázadban 3 trillió tonna jég tűnt el az Antarktiszról.

-89.2°C volt a valaha rögzített legalacsonyabb hőmérséklet a Földön.

Tengereinkben és óceánjainkban annyi só van, hogy beboríthatnánk vele a bolygó teljes szárazföldjét 152 méter magasan.

De nem csak temérdek só van vizeinkben, ugyanis a tengerek és az óceánok tele vannak arannyal. A baj csak az, hogy apró lemezkékre/ pelyhekre bomlottak és így nem éri meg energiát fektetni a vízből való kinyerésbe.

A Földön nem mindenhol ugyanolyan mértékű a gravitáció.
Az Andokban például erősebb gravitáció, mint a Hudson-öbölben.
A különbség természetesen csak a mérőműszerek számára érzékelhető, ha éppen ott állsz, neked fel sem tűnik.

Reméljük szolgálhattunk olyan információval, amivel még nem rendelkeztél.
Ha tetszett a cikk, ne felejtsd el megosztani ismerőseiddel!