Az orrban való matatásnak igencsak rossz a hírneve. Higiéniátlannak, sőt kifejezetten undorítónak találják és egyáltalán nem mutat jó példát, ha a gyerek előtt csinálja. Az oviban, és az általános iskola alsó osztályában sok kisgyermek csinálja ezt a fajta tevékenységet, sőt mi több, meg is eszi a kiküzdött terméket, ami valóban hányinger keltő bizonyos emberek köreiben.

Egy Saskatchewan-i Egyetem, biokémiai professzora név szerint Scott Napper, úgy gondolja, hogy a nyálkahártya amellett, hogy teljesen ártalmatlan, még egészségesnek is mondható.

A neves professzor, még annak idején, 2013-ban kapott figyelmet, elméletének feldolgozásához, és megértéséhez, tudni kell azt, hogy valójában, miből is áll össze az emberi orrtermék.

Ez a gyakran zöldes árnyalatú termék, igazság szerint, csak megkövesedett, orrváladék, ami önmagában, nem képes leválni a garatról. Nyilván ehhez az alakhoz, szükség van némi porra is. Ám 90%-ban folyadék teszi ki, és ezért mondja a professzor azt, hogy nincs benne ártalmas anyag.

A prof alaposabban beleásta magát a témába, és azt mondta, hogy eme „szennyeződés” fontos tápanyagokat tartalmaz. „Evolúciós szempontból nagyon is piszkos körülmények között szedtük ki a helyéről, ami hátrányos lehet az emberek számára, akik akaratuk ellenére meglátják, hogy egy másik ember ilyen dolgot művel.”- nyilatkozta.

Azt is hozzátette, hogy bizonyos antitestek az orrváladék mindössze egyetlen százalékát teszik ki, és ezért állítja, hogy ha ezt valaki elfogyasztja, akkor az immunrendszere erősödni fog.

Elmondta, hogy az emberiség legalább 91%-át nagyon is zavarja az a tény, ha érez valami idegen dolgot, az orrában, és még orrfújás következtében sem tud tőle megszabadulni. Egy kutatási vizsgálat miatt, olyan résztvevőket toborzott, akik huzamosabb ideig képesek matatni orrukban, hogy kihalásszák a zsákmányt.

Munkatársai kételkedtek ebben a dologban, ám diákjai örömmel fogadták a hírt, és nagyon pozitívan álltak hozzá a kísérlethez, hogy a professzor alaposabban fel tudja mérni a dolgokat.

Biztos sokan egyetértenek azzal a ténnyel, miszerint nagyon is kielégítő tud lenni, ha az ember képes megszabadulni, egy ilyen idegesítő dologtól, hogy utat engedjen a tiszta és friss levegőnek. A professzor azt mondta, hogy nem fogja félbe hagyni munkáját, és további kutatásokat fog folytatni.