Íme a 10 a legkegyetlenebb orvosi beavatkozás, amiket napjainkban is alkalmaznak

Az mindannyiunk számára ismeretes, hogy az orvostudomány hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt ötven esztendőben. Napjainkban már rengeteg modern gyógyászati módszerrel találkozunk, de ez korábban egyáltalán nem így volt. Az orvoslás múltja azonban rendkívül sötét. Orvosi piócák, lobotómia, érvágás, koponyalékelés vagy éppen elektrosokkterápia. Ezek csak néhány technika azokból a kegyetlen orvoslási módszerekből, amiket még ma is alkalmaznak.

Elektrosokk-terápia

Nagy szerencsénkre ezt a módszert csak a filmekben láthattuk, amikor egy-egy elmegyógyintézetben áramot vezettek a betegekbe. Első látásra úgy tűnik, hogy ezzel csak kínozzák a betegeket, pedig valójában rendkívül hatásos módszerről van szó.

Koponyalékelés (Trepanáció)

A koponyalékelés az emberiség egyik legősibb beavatkozása, amelynek során egy lyukat fúrnak az ember fejébe. Amennyiben egy baleset következtében megnő a koponyaűri nyomás, akkor ezt a módszert alkalmazzák. Korábban azonban olyan esetekben is ezt csinálták, amikor valójában semmi ok nem volt rá. Elegendő volt a normálistól eltérő viselkedés, mint fejfájás, mentális zavar vagy roham és máris lékeltek.

Érvágás

Az ókori Egyiptomban is alkalmazták annak érdekében, hogy megszabaduljanak a túl sok vértől. Akkoriban úgy tartották, hogy a testnedvek közt felboruló egyensúly okozza a betegségeket, ezért volt szükség az érvágásra. Ezt a módszert a 19., sőt, a 20. században is alkalmazták, ám ekkor már megkérdőjelezték eredményességét.

Orvosi piócák

Az orvosi pióca nem káros, sőt, nyáluk hatvanféle fehérjét tartalmaz, amik meggátolják a véralvadást, növelik a vérellátottságot és érzéstelenítenek. Műtétek esetén a piócák nyála csökkentette a gyulladást és meggátolta a vérrögképződést.

Lárvaterápia

A piócáknál sokkal gusztustalanabb orvoslási módszer a lárvaterápia, ám legalább ugyanannyira hatásos. A sebben megtelepedő légylávák segítik a gyógyulást. Ezek a lárvák megeszik az elhalt szöveteket, amivel elősegítik a sérült terület mihamarabbi gyógyulását. 1929-ben a csontig hatoló sebfertőzéseknél gyors gyógyulást és csökkenő fertőzést tapasztaltak. A második világháború után viszont a penicillin felváltotta a lárvaterápiát. Tályogok esetén azonban a mai napig is használják a lárvákat.

Bélféreg diéta

A szépségideálok bizony folyamatosan változnak, de napjainkban már korántsem olyan veszélyesek, mint korábban. Arzénnal festett ruhák, fájdalmas fűzők már a múlté, ám a bélféreg diéta még napjainkban is jelen van. Bár a súlycsökkenés terén hatásos, a legtöbb országban illegális ez a módszer, ugyanis számtalan egészségügyi kockázattal jár. Az eljárás során galandféregpetéket kell lenyelni, a növekedő állat pedig megemészti a szénhidrátokat. Amint az alany elérte a kívánt súlyt, az állatot ki kellett hajtani a szervezetből, de ez csak orvosi felügyelet mellett lehet megoldani, gyógyszerekkel.

Kauterizáció

Az eljárás már háromezer éve ismert. Műtétek lezárásához rutin eljárásnak minősült. A felforrósított fémdarabbal történő kauterizáció rendkívül fájdalmas és súlyos szövetkárosodást okozott, de elállította a vérzést és fertőtlenített is. A sebek kiégetését a középkorban is alkalmazták, de sajnos mentális betegségek kezelésére is elkezdték használni. A sebek összevarrása csak a 16. században kezdődött el, de később terjedt el világszerte.

Méhméreg

A méhcsípés terápia egy ősi gyógymód. Az ízületi problémák esetén alkalmazták a méhek mérgét, ami többféle fehérjét, aminosavat és enzimet tartalmaz, amelyek okozhatnak gyulladást és enyhíthetik is azt. A melitin antibakteriális és vírusölő hatású. Ám az eredmények kétségesek voltak, így orvosilag sem engedélyezett ez a terápia. Ízületi-és izomfájdalmak kezelésére azonban máig alkalmazzák a méhekkel való szándékos megcsípetést.

Székletátültetés

A módszer története az ókori Indiáig vezethető vissza. Bizonyos bélrendszeri panaszokra tehénszékletet javasoltak. Kezelték vele az ételmérgezést, a beduinok pedig a tevék székletét alkalmazták erre a célra. A nyugati orvoslás 1950 körül kezdett foglalkozni ezzel a gyógymóddal, napjainkra pedig egy megértett folyamatról van szó. Nem meglepő, hogy a módszer undort váltott ki, ezért nehezen terjedt el. Egyes betegségek esetén olyan mértékben pusztul a bélflóra, hogy szükség van a jó baktériumok visszatelepítésére. Ma már beöntéssel történik, nem szájon át kell bevenni, ahogy régen.

Lobotómia

A homloklebeny eltávolítása után a kísérleti majmok lenyugodtak, így embereken is kipróbálták a gyógymódot. Altatásban szakították meg egy beteg homloklebenye és az agya többi része közti kapcsolatot. A módszer ígéretesnek bizonyult, ám bénulást, öntudatvesztést és katatóniát okozott. A ’40-es években népszerű lett a dühromamokkal küzdő, veszélyes vagy erőszakos pácienseknél. Később altatás és műtét nélkül is elvégezhető lett a beavatkozás, amit a szemüregen keresztül végeztek el. Az ’50-es években betiltották a lobotómiát, de így is számos országban alkalmazták. Napjainkban is használják, de csakis olyan betegeken, akiken semmilyen más terápia nem segít.

A következő videóban láthatjátok a tíz legkegyetlenebb orvosi beavatkozást, amivel életeket mentettek és bár ritkábban, de még ma is alkalmaznak, ha nem jöhet szóba más megoldás.