Íme az ókori világ 7 csodája, amiből mára szinte semmi nem maradt

Az ókori világ hét csodájáról mindannyian tanultunk az iskolában, de mára talán fel sem tudjuk idézni, hogy is néznek ki. Azt pedig még kevésbé, hogy festettek újkorukban. A Gízai nagy piramis, ami legalább fennmaradt az utókor számára, ám a többi szinte teljesen eltűnt a föld színéről. Bizonyára sokat hallottatok Zeusz szobráról, ami drágakövekből és aranyból épült, de egy tűzvész gyakorlatilag teljesen elpusztította. A fennmaradó részeit ellopták, így sosem tudták újjáépíteni, helyén ma nincs semmi, csak egy üres fal. Ezeken kívül számos más dicsőséges építmény merült feledésbe, mivel napjainkra már szinte semmi sem maradt belőlük vagy megjelenésük teljesen megváltozott.

Rodoszi kolosszus

A görög Héliosz isten óriási méretű szobra körülbelül 33-35 méter magas, melyet a Rodosz kolosszusnak neveznek. A világ hét csodája közül ezt tartották a hatodiknak. Eredetileg 18 méteresnek szánták, de végül 36 méteresre építették meg. A szobor a Mandraki kikötőben állt és hajók haladtak át a lábai között. Az építése tizenkét évig tartott ám sajnos, 56 évvel a megépítése után egy földrengés során súlyosan megsérült, majd az arab invázió teljesen megsemmisítette.

Gízai nagy piramis

A Gízai nagy piramis a 19. századig a világ legmagasabb épülete volt. A 146,7 méter szerkezetet i. e. 2590 és 2540 között kezdték el építeni százezer szakképzett munkás segítségével, akik a közeli városokban éltek. A csodálatos szerkezet létrehozásához 2,3 millió kőtömböt használtak fel. Régen egyébként teljesen máshogy nézett ki, mint napjainkban.

Szemiramisz függőkertje

A kert az ókori világ hét csodája közé tartozott, de sajnos nem állta ki az idők próbáját. Igazság az, hogy több történetíró is leírta, hogyan nézett ki a kert, de nincs konkrét bizonyíték arra, hogy valóban létezett. Ha tényleg létezett, akkor hihetetlenül bonyolult mérnöki munka lehetett. A kert állítások szerint tele volt vízeséssel, amit  II. Nabú-kudurri-uszur ( a bibliai Nabukodonozor) építtetett feleségének Amüthisz-nak.

Pharoszi világítótorony

A pharoszi vagy más néven alexandriai világítótornyot időszámításunk előtt a harmadik században építették I. Ptolemaiosz megbízásából. A történészek úgy gondolják, hogy ez lehetett a világ legelső világítótornya. Magassága körülbelül 115 és 135 méter között volt, ám egy földrengés teljesen elpusztította az építményt.

Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra

Zeusz hatalmas tizenhárom méter magas szobra körülbelül Kr. e. 435-ben épült. A szobrot, aranyból, ébenfából, drágakövekből és elefántcsontból építették, ám egy tűzvészben súlyosan megrongálódott, majd később a fennmaradt részeket eltulajdonították.

Epheszoszi Artemisz-templom

Artemisz a vadászat istennője volt és a neki állított templomot a történelem során háromszor is elpusztították. Első alkalommal a Herostraus által okozott tűz semmisítette meg, majd a gótok következtek, végül pedig a keresztények nem kegyelmeztek neki az ötödik században. Napjainkra csak az alapja és egyetlen oszlopa maradt meg, ami a törökországi Selçuk településen látható.

Halikarnasszoszi mauzóleum

A mauzóleumot körülbelül i. e. 353 és i. e. 350 között építették, melyet valójában síremléknek szántak. Több mesterember is munkálkodott az építményen, amit az ókori világ hét csodájának egyikeként tartottak számon. A 45 méter magas fehér márványszerkezetet a tizenharmadik században pusztították el a földrengések, ezért sajnos mára már nem maradt belőle semmi.

Ezek az építmények nem véletlenül kerültek bele a világ hét csodája közé, hiszen kétségtelenül csodálatosak voltak. Napjainkban viszont már csak emlékeinkben élnek és csak fotókon láthatjuk őket.

Add Comment